2012. február 28., kedd

René Ferracci Második rész

A világhír

Nagyon kevés, a filmet szerető ember élhet a Földön, aki ne ismerné ezeket a plakátokat. Bennem is csak később tudatosult, mennyire szerves részét képezik a filmkultúrának René Ferracci munkái.

Van aki e plakátot nem ismeri?

A szabadság fantomja (1974)
Le fantôme de la liberté

A petyhüdten lefelé konyuló szabadság fáklyája, amit egy rózsaszín kuffer tart a kezében. Parádés.

Luis Buñuel először az 1960 évek vége felé kérte fel Ferraccit, hogy tervezzen plakátot az új filmjéhez. Ferraci annyira lelkes lett, hogy egyből két plakátot tervezett.

A nap szépe (1967)
Belle de jour

Ő tervezett plakátot A burzsoázia diszkrét bájához is.

A burzsoázia diszkrét bája (1972)
Le charme discret de la bourgeoisie

És Buñuel utolsó rendezéséhez is ő készített plakátot.

A vágy titokzatos tárgya (1977)

Cet obscur objet du désir

Egy másik francia rendező óriás, Jacques Tati is előszeretettel dolgozott Ferraccival.

Playtime (1967)

Hulot úr közlekedik (1971)
Trafic

És, hogy ne ölje meg az unalom, tervezett még néhány plakát klasszist.

Vígjátékhoz

Thrillerhez

Kémes-bankrablóshoz

Musicalhez

Film ikonhoz

. A plakátok mindegyikéből kitűnik, hogy René Ferraccinak a kisujjában van a szakma.

Pályája vége felé újra visszatér a tisztán grafikai megoldásokhoz. Könnyed, szép munkák, és humoros plakátok jellemzik ezt az időszakot.

Sajnos Franciaországban is csak utólag ismerték el igazán a tehetségét: a halála után négy évvel poszthumusz César- díjjal tüntették ki. 30 évvel ezelőtt hunyt el, 1982. február 25-én.

És, hogy egy kis magyar vonatkozása is legyen a bejegyzésnek.
Ezt a plakátot 1981-ben készítette Szabó István filmjének francia forgalmazásához.

2012. február 23., csütörtök

René Ferracci Első rész

A montázs királya

René Ferraccinak még a neve sem biztos, több helyen felmerül a Gucci név is. Az az egy biztos, hogy 1927-ben született Párizsban és korai ifjúságában fiatal volt. Talán nem volt olyan komolyabb francia filmrendező, akivel ne dolgozott volna. Ezt a tényt az is alá támaszthatja, hogy rövid karrierje során (1950-1980) több mint 3000! plakátot tervezet. Ez a szám sem teljesen biztos, mert elképzelhető, hogy jó párat alá sem írt. Vagyis ebben is egyedül álló, mert valószínűleg az elsők között volt, akik nem szignózták az eredeti plakát terveiket, hanem egy pecséttel látták el a készülő művet.

Az első időkben, mint a jó grafikusok általában, rendesen rajzolgatta a plakátokat.

A félelem bére (1953)

Le salaire de la peur

Ha a világon mindenki ilyen volna (1956)

Si tous les gars du monde

Elena és a férfiak (1956)

Elena et les hommes

Két nap az élet (1964)

Week-end à Zuydcoote

Aztán egyszer csak talált a fiókjában egy ollót, és a pecsétnyomó mellé bekerült a zakója belső zsebébe. A városi legenda szerint beköltözött egy MÉH-be, ahol kedvére vagdoshatta az újságokat. "A falvédőn ez áll, a montázs forrás meg nem áll."

(Na ki találja ki, hogy mit költöttem át?)

2 vagy 3 dolgot tudok csak róla… (1967)

2 ou 3 choses que je sais d'elle

Egy férfi, aki tetszik nekem (1969)

Un homme qui me plaît

Lányok pórázon (1970)

L'homme orchestre

A macska (1971)

Le chat

Boldog új év (1973)

La bonne année

És van olyan film is amihez mindkét technikával készít plakátot.

A menyasszony feketében volt (1968)

La mariée était en noi

En cas de malheur (1958)

Made in U.S.A (1966)

A sarokban a szignó mellett Szabó László látható. A színész, nem a Kék Fényes.