El a kezekkel.
avagy
Nem rázva, de leverve.
Vannak
dolgok, amik ugye szentek. Az ég kék, a fű zöld, és ahogy Virág elvtárs is
megmondta: Ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség..
Erre jön egy hölgy, Barbara Broccoli, aki már pelenkás kora óta a
filmvilágában él, mivel a papája Albert P. Broccoli a világ egyik legismertebb
producere.
1996-ban bekövetkezett haláig társával, Harry Saltzman producerrel
ketten készítik az összes James Bond filmet.
A kis Broccoli 87- től dolgozik a papája mellett, és gondolom, az öreg
harcos mindenre megtanítja a csemetéjét. A papa úgy látja jónak, hogy az 1995-ben
bemutatott Aranyszem című film legyen az akkor 25 éves kisasszony első produceri
munkája. Remek döntés volt a papától, a film Pierce Brosnan első szerepe volt
Bondként.(végre lecserélték Timothy Daltont, aki szerintem teljesen alkalmatlan
volt erre a szerepre)
A másik mesteri döntés Judi Dench
szerepeltetése, aki M-t, Bond titkosszolgálati főnökét alakítja. Ideális
választás volt mindkettő, és nagyon kifizetődő is. 1995-ben ez a film pompás
bevételt termelt. 58 millió dollárba került és 358 milliót hozott. A filmipar
erről szól, a producer berakja maga, vagy a mások pénzét a filmbe és kaszál. Vagy
ha nem, talál egy lófejet az ágyában.
Minden rendben megy, Barbara Broccoli megtanulja leckét. Mindegyik Bond
filmje remek bevételeket produkál. Mert azt is megtanulta a papától- kislányom
egy dologgal foglalkozzál, de azzal jól. Az összes film, amit producerként a
kezei közül kikerül 100 millió dollárnál több bevételt generál, ami ebben a
szakmában remek ajánló levél. Kitűnő döntéseket hozott az utóbbi pár évben.
2006-ban Brosnant egy merész húzással a lengyel vasmunkásra emlékeztető
Daniel Craigre cseréli.
Mindenki a markába röhög, aztán már nem. Kiderül Craig
olyan kemény, hogy Andrzej Wajda nyugodtan mintázhatta volna róla a
Márványembert. Elsőrangú média döntés volt az az októberben bemutatásra kerülő
Skywall című új Bond film rendezésére felkérni Sam Mendest (Amerikai szépség).
Főgonoszként teljes állásban alkalmazni Javier Bardemet. Azt érték el, hogy a
Bond rajongók várták a filmet, mint a nyuszik a friss lucernát. Így múlt
időben.
Mert
ez kiemelkedő képességekkel megáldott asszony az egészet eladta egy tál ziziért.
Csendesen bele brunzolt a trambulinról a medencébe. Fogta Ian Fleming által
kitalált trade markot a vodka-martinit, és egy előkelő mozdulattal lecserélte
egy pohár Heineken sörre. Mostantól Daniel Craig lila nylon dzsörzé joggingba
fogja a Palán ütni a Piri-büfé pultját a következő monológgal- Janikám adjál már
egy lángost, meg egy hejnekent, azt írd majd a többihez. Tudod elsején nyomom a
zsét.
Nem tudom fokozni. Egyszerűen csak
gratulálni tudok Barbara Broccolinak. Ez gromek volt.
Vigaszképpen
itt van két kedves plakát Max Daltontól.
Ui.
Remélem a Kelet- Timori Nemzeti Felszabadítási Front, és a Dennis Rodman rajongó
klub tagjai haragját nem vontam magamra. Az albínó törpékről nem is beszélve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése