Mert ravasz ez a tavasz
Napéjegyenlőség
Legyen olyan az életed
Mint a spagetti
Hosszú és egyenes
Mert ravasz ez a tavasz és nagyon muszáj
És tán sohasem volt ilyen cinkos az ágy
A.D. Studio
Napéjegyenlőségnek (latinul
aequinoctium[1])
nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka
hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő
felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig
tart.
A Földön a márciusi
napéjegyenlőség napja általában március
21. (illetve március 20., ritkán március
19., a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt). A XXI.
században 2011
volt az utolsó olyan év, amikor március 21-én következett be ez az időpont,
innentől a század végéig mindig korábban lesz.[2]
2011-ben ugyanis még március 21-ére esett a csillagászati tavasz kezdete, de
mivel 2012 szökőév volt, ezért ebben az évben 20-án reggel következett be. Ezt
követően, mivel 365 napos évek jönnek, a napéjegyenlőség időpontja ismét egyre
későbbre tolódik, de 2015-ben is még március 20-ára esik, nem sokkal éjfél
előtt köszönt be a csillagászati tavasz. Ezután, mielőtt még újra elérné 21-ét,
ismét szökőév jön, ezért 2016-ban a napéjegyenlőség március 20-án reggelre
kerül vissza. A négyévenkénti 45 perces csúszás azt eredményezi, hogy 2012-től
2047-ig minden évben – közép-európai idő szerint – március 20-ára, 2048-ban
viszont már 19-ére esik a jeles nap. Mivel a 2100-as esztendőben
kimarad az egyébként négyévenként esedékes szökőnap, ezzel 1 napot előrefelé
mozdul el a folyamat, és 2102-ben már ismét 21-én következik be a természet
újjászületésének e fontos szimbóluma.
Az
északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek
nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a
csillagászati ősz
kezdete is egyben.
Az
időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik,
hogy a római katolikus egyház annak érdekében, hogy
a húsvét
időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját
mindig március 21-ére teszi.
A
szeptemberi napéjegyenlőség napja szeptember 22.
(illetve szeptember 23.). Az északi féltekén őszi
napéjegyenlőségnek, a délin tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két félgömbön
ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése